Felmérések szerint a világ lakosságának egyharmada alvászavarban szenved vagy alvásbeteg. Ez azonban nemcsak fáradtsággal jár, hanem súlyos következményei is lehetnek.

Szakemberek szerint Magyarországon az emberek sokkal rosszabbul alszanak, mint az európai átlag. A stressz és a felfokozott életritmus, valamint az elhanyagolt sokféle betegség következményeként tíz hazai felnőttből három szenved a rossz alvástól. Ez nemcsak a napi munkateljesítmény fokozatos csökkenésével jár, hanem súlyos baleseti kockázatot is jelent, különösen akkor járhat végzetes következményekkel, ha a kialvatlan ember veszélyes körülmények között dolgozik, vagy emberéletek múlnak rajta. Emellett azonban bárkit végzetesen érinthet, hiszen akár a gépkocsivezetést is negatívan befolyásolhatja, arról már nem is beszélve, hogy az alváshiánynak számos komoly betegség is lehet az oka és a következménye.

A Washington State University kutatói szerint is katasztrofális következményekkel járhat, ha valaki nem alussza ki magát. Az alvásdeficit hatásáról korábbi kutatások kimutatták, hogy a krónikus kialvatlanság ugyan koncentráció zavarokat okozhat, de laboratóriumi körülmények között úgy tűnt, hogy csak kevéssé befolyásolja a döntéshozatali képességeket. Az amerikai kutatók azonban azt állítják, hogy a valós életben a kialvatlanság miatti rossz döntések végzetes következményekkel járhatnak. Gondolnak itt például arra, hogy kialvatlan kezelők számlájára írják többek között a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófáját, vagy a Challenger űrhajó szintén 1986-ban bekövetkezett tragédiáját. A kutatók által végzett vizsgálatban 26 egészséges felnőtt önkéntes vett részt, akik hat napot töltöttek egy hotelszerűen kialakított laboratóriumban. A csoport egyik fele 62 órán át nem alhatott, míg a többiek pihenhettek, miközben viszonylag egyszerű kognitív feladatokat végeztettek velük. Számok sorozatát mutatták a résztvevőknek, akiknek egy másodperc leforgása kellett eldönteniük, hogy azokat a pszichológusok előzetesen az "elfogadható", vagy a "nem elfogadható" kategóriába sorolták. A "jó" számok megjelenésekor meg kellett nyomniuk a gombot, és a helyes válaszokért virtuális pénzjutalom járt, míg a helyteleneket veszteségként könyvelték el. Egy idő után mind a két csoport tagjai megtanulták a helyes válaszokat. Amikor viszont megfordították a feladatot, és az önkénteseknek a "rossz" számokra kellett reagálniuk, a kialvatlan önkéntesek minden igyekezetük ellenére igen gyengén teljesítettek. Ebből arra következtettek a szakemberek, hogy az alváshiány olyan változásokat idéz elő, amelyek lehetetlenné teszik, hogy helyesen reagáljon az egyén a változó körülményekre.

Az alváshiány megöli az agysejteket?

Más kísérletek során szintén amerikai kutatók azt állapították meg, hogy az alváshiány az agysejtek elhalásához vezethet. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszantartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló éjszakai műszakokkal, késő estékbe nyúló munkaidővel összefüggő alváshiányt. Tanulmányozták az állatok azon agysejtjeit, amelyek az agy éberállapotban tartásáért felelősek. Többnapos alváshiány nyomán az egerek elvesztették agysejtjeik 25 százalékát az agytörzsben. A szakemberek szerint ezért az alváshiány visszafordíthatatlan agysérülésekhez vezethet.

Nyáron rosszabbul alhatunk?

Nagy melegben, a nyári hónapokban általában romlik az alvás minősége. A szabadság, nyaralás ideje alatt azonban a csökkent terhelés és kevesebb stressz miatt javulhatnak is bizonyos alvászavarok. Szakemberek úgy vélik, hogy ha új helyen alszik valaki, az első két nap nem alszik jól, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni.

A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral. A normális átlagos alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. A túl kevés és a túl sok alvás egyaránt károsítja, sőt növeli a korai halálozás kockázatát. Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, ki kell vizsgáltatni annak okát, ugyanis a háttérben számos szervi, lelki vagy mentális betegség állhat, többek között depresszió, rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegség. A rossz alvás a depresszió és az elhízás, ennek következtében pedig a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is növeli. Az alvásjavítás érdekében érdemes rendszeres testmozgást végezni, helyesen étkezni, kerülni a stresszes helyzeteket, nyáron pedig lehűteni a szobát, ha a túl nagy meleg miatt lép fel alvászavar.

Írta: Kármán Nikola