Bár kötelezően be kell adatni a gyerekeknek egyes védőoltásokat, sok szülő nem ért egyet ezzel, annak ellenére, hogy a szakemberek szerint komoly kockázatokat rejt magában, ha ezeket a gyermek nem, vagy nem időben kapja meg.

A gyermek érdeke

A védőoltások az aktív immunizálás eszközei, azaz az oltások során élő, legyengített kórokozót juttatnak a gyermek szervezetébe annak érdekében, hogy a szervezet saját immunválasza hozza létre a kellő védőhatást. Léteznek kötelező és a szabadon választható védőoltások, amelyeket a gyermek meghatározott korában kell és lehet beadatni. Ezektől csak akkor tanácsos eltérni, ha éppen olyan állapotban van a gyermek, amely az oltást akadályozza, azaz például éppen lázas beteg, vagy az oltóanyag valamely komponensével szemben túlérzékenység áll fenn.

Sokan félnek beadatni gyermekük számára az oltásokat, mert attól tartanak, hogy utána komplikációk adódhatnak. Ilyenkor azonban mérlegelni kell, hogy az esetleges mellékhatásokhoz képest sokkal nagyobb veszélynek van kitéve a gyermek, ha magát, az adott a betegséget kapja el az oltás hiánya miatt. Az egyes oltásokat egyébként egymással kombinálni is lehet, így az oltások száma csökkenthető.

Kötelező védőoltások

Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), amelyet az újszülöttek hathetes korukig kell, hogy megkapják a felkarba. A védőoltás a tbc legsúlyosabb formái ellen védi a babát. Az oltás helyén előfordulhat, hogy duzzanat, vagy bőrpír lép fel, de ez gyorsan és spontán gyógyul.

A következő oltások a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, és járványos gyermekbénulás elleni oltások, amelyekre kettő, három és négy hónapos korban kerül sor, majd másfél évesen ezeket meg kell ismételni.

Kanyaró, mumpsz, és rubeola ellen 15 hónaposan kapnak oltást a csecsemők, majd tizenegy éves korban az oltást megismétlik, a diphteria és a tetanusz elleni oltással együtt. A Hepatitis B elleni oltást 13 éves kor körül kapják a gyeremekek. 2014-től pedig már kötelező a pneumococcus elleni védőoltás beadatása is.

Választható védőoltások

Ma már több olyan oltás is létezik, amelyeket nem kötelező beadatni a gyermekeknek, a szülők saját maguk dönthetik el, hogy megteszik-e ezt. Ilyen a rotavírus elleni oltás, amely szájon keresztül beadandó vakcina. A rotavírus hasmenéssel, hányással járó gyomor- és bélrendszeri fertőzést okoz, és gyakran vezet kiszáradáshoz, főleg kisbabák esetén.

A bárányhimlő elleni oltás is szabadon választható. Ez csökkenti annak a kockázatát, hogy a vírust elkapja a gyermek, vagy ha el is kapja, sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, és a szövődmények is megelőzhetők az oltás által. Beadását egyébként nemcsak gyermekeknél, hanem olyan felnőtt korúak esetén is érdemes megfontolni, akik még nem estek át e fertőzésen. Felnőtt korban ugyanis sokkal veszélyesebb ez a vírus, mint gyermekkorban, és nők esetében akár meddőség kialakulásával is járhat.

További, nem kötelező oltás még többek között a kullancs encephalitis, a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás, és az influenza elleni vakcinák.

Írta: Kármán Nikola