Számos ok vezethet a rekedtség kialakulásához, lehet szinte jelentéktelen probléma, de lehet akár súlyos egészségügyi gond is. Nézzük, mi állhat a hattérben!

A rekedtség leggyakoribb okai közé tartozik a gégegyulladás, amelynek oka általában vírusfertőzés. A rekedtségnél megduzzadnak a hangszalagok, és ez súlyosabb formát is ölthet, ha a gyulladás során a hangszalagok fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Ez utóbbi esetben önmagától is kialakulhat a rekedtség, például kiabálás, hangos beszéd következményeként, hiszen ilyenkor megerőltetjük a hangszalagokat. Jóindulatú elváltozások is okozhatják a rekedtséget, például ha a hangszalagokon csomók, polypok, ciszták keletkeznek. A reflux is kiválthatja a rekedtséget, mivel e betegség során a gyomorsav a nyelőcsőbe juthat, és irritálhatja a hangszalagokat.

A dohányzás is okozhat rekedtséget, ez azonban már komoly következményekkel járhat, mivel ezáltal kialakulhat a gégerák is. Ezért ha egy dohányos azt tapasztalja, hogy rekedt lesz, mindenképpen azonnali kivizsgálás szükséges a súlyos következmények elkerülése érdekében. Bizonyos ideggyógyászati betegségek tünete is lehet a rekedtség, így például a Parkinson-kóré, vagy a stroke-é, de jelezhet pajzsmirigy betegséget, vagy allergiát is. A nyár közeledtével a hideg italok, a fagylaltok fogyasztása is kiválthatja e problémát, de akár a légkondícionáló használata során is megfázhatunk.

Bár nem tűnik komoly dolognak, mégis, ha a rekedtség huzamosabb ideig tart, és nem találni fül-orr-gégészeti okot vagy refluxot ennek hátterében, akkor mindenképpen javasolt a komolyabb kivizsgálás. Ha a rekedtség hetekig fennáll, és köhögés, véres köpet, nyelési nehézség, a nyakon jelentkező csomó kíséri, mindenképpen szakorvost, fül-orr-gégészt kell felkeresni. A rekedtség kezelése több módon is történhet, attól függően, mi a kiváltó ok. Amennyiben fertőzéstől alakul ki, általában magától vagy antibiotikum hatására elmúlik rövid idő alatt. Reflux esetén savlekötő, savtermelődést gátló gyógyszerek szedésére múlhat el. A hangszalagok cisztái, csomói, polypjai, daganatai esetén szükségesség válhat a műtéti beavatkozás. A kivizsgálás során laryngoscopos vizsgálatra kerülhet sor, azaz egy vékony endoszkóppal megvizsgálják a gége és a hangszalagok állapotát.

A rekedtség megelőzhetőbizonyos esetekben, egyes módszerekkel. Így például érdemes felhagyni a dohányzással, elkerülni az alkoholt, és a kávét, a fűszeres és túl sok savat okozó ételeket. A dehidratáció elkerülése érdekében, amely szintén kiválthatja a rekedtséget, naponta legalább 2-3 liter folyadékot kell meginni. Meg kell óvni a hangszalagokat a megerőltetéstől, a kiabálástól, a hangos beszédtől. Amennyiben már kialakult a rekedtség, még inkább oda kell figyelni, hogy a hangszalagok pihenni tudjanak, ilyenkor még a beszéd is kerülendő.

Enyhébb esetekben gyógynövényes kezelést is alkalmazhatunk. A martilapu például jó szolgálatot tehet a rekedtség elűzésében. Nyálkaoldó, gyulladásgátló tulajdonsága miatt gége- és garatproblémákra kiválóan alkalmazható, ahogyan elhúzódó köhögés vagy rekedtség esetén is. A papsajtmályva virága és levele is alkalmazható a rekedtség problémájára, gyulladt nyálkahártyák gyógyítására, elhúzódó hörghurut és köhögés esetén. Kamillateát is kortyolgathatunk, e növénynek ugyanis rendkívüli gyulladáscsökkentő hatása van. A problémát orvosolhatjuk akácvirágból, zsályalevélből, kakukkfűből, ánizsmagból, bodzavirágból, cickafarkfűből, csillagánizsból, fehérmályva levélből, édesgyökérből, hársfavirágból készített teafőzet is. Hagymateával is próbálkozhatunk, hiszen ennek fertőtlenítő hatása segíthet a kiváltó ok megszüntetésében, amennyiben fertőzésről van szó. A méz vagy mézes tea fogyasztása is remek megoldás lehet, hiszen a méznek is erős fertőtlenítő hatása van. Fontos az is, hogy ne hagyjuk kiszáradni a torkunkat. Ennek érdekében állandóan kortyolgassunk folyadékot, és szopogassunk fertőtlenítő cukorkákat.

Írta: Kármán Nikola