Sokat hallani manapság a szervezet elsavasodásáról és annak egészségügyi kockázatairól. Nem csak az emésztőrendszer látja kárát a dolognak, hanem az érrendszer, a csontok és az ízületek is. A háttérben gyakran a nem megfelelő táplálkozás áll. A boltok polcain sorakozó élelmiszerek sokszor nem tartalmazzák azokat a rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, melyekre szükségünk lenne. A savasító táplálkozás csontritkuláshoz, ízületi gyulladásokhoz vezethet. Jó hír viszont, hogy az étkezési szokások és az életmód megváltoztatása segíthetnek a megelőzésben és a fájdalmak megszüntetésében.

Sav-bázis egyensúly az ízületek védelméért

A táplálkozásban rejlő erőhöz kétség sem férhet. Az elfogyasztott alapanyagok gyógyíthatnak és csillapíthatják a fájdalmakat. Ragnar Berg svéd orvos már az 1920-as években felfedezte azt, hogy a szervezet csak akkor működik megfelelően, ha minden szükséges ásványi anyagot, vitamint megkap, valamint a sav-bázis egyensúly is ideális. Azóta az is bebizonyítást nyert, hogy a reumatológiai panaszok jól reagálnak a lúgosító étrendre. Ugyan az évek múlása vagy a korábbi sportsérülések is befolyásolhatják az ízületek állapotát, mint ahogyan a szervezet kollagén termelése is hatással van arra, de az elsavasodás szintén a kockázati tényezők közé tartozik.

Nem csak az ízületek érintettek

A sav-bázis egyensúly számos élettani folyamatot befolyásol. A savaktól való megszabadulásban a vese fontos szerepet játszik, és mivel annak kapacitása körülbelül 40 éves kor felett évente egy százalékkal csökken, így az évek múlásával egyre nagyobb az elsavasodás kockázata. Nem véletlen, hogy 50-60 éves kor környékén sokan szenvednek csontritkulástól és ízületi megbetegedésektől. A savasodás azonban nem csak ezeket a területeket érintheti, hanem az emésztést, a kiválasztást, valamint a szív-és érrendszer működését is.

Lúgosító alapanyagok a konyhában

A túl sok állati eredetű alapanyag gyakran vezet savasodáshoz, éppen ezért fontos, hogy ezeket mértékkel fogyasszuk, vagy akár teljesen iktassuk ki étrendünkből. Azzal sincs semmi baj, ha időnként fogyasztunk húst vagy tejterméket, de akkor figyeljünk arra, hogy legalább négyszer annyi zöldség kerüljön a tányérra. A zöldségek ugyanis lúgosítanak, legjobb pedig az, ha nyersen fogyasztjuk azokat. Nem érdemes lemondani a friss gyümölcsökről sem, melyek szintén hozzájárulnak a szükséges mikrotápanyag bevitelhez.

A spenót, az uborka, a fodros kel, a zeller, az avokádó, és a kelkáposzta legalább olyan jó választásnak bizonyulnak, mint a paradicsom vagy a cékla. Ez utóbbi igazi superfood, mely egyébként a koleszterin szint csökkentésében is segíthet. Természetesen a megfelelő mennyiségű vízbevitel mellett sem mehetünk el, de érdemes lúgosító gyógyteákat és zöldségleveket is fogyasztani. Az akár otthon is elkészíthető friss csírák szintén hozzájárulnak a lúgosításhoz. A retekcsíra, a lucernacsíra és a szójacsíra különösen ajánlottak e célból.

Írta: Kiss Anita